Alapszabadság
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a bekezdésben meghatározott életkort betölti.
Alkalmi munkának tekinti a törvény a munkáltató és a munkavállaló között:
Arányos szabadság, töredék szabadság
A dolgozónak járó szabadság szempontjából sajátos a helyzet akkor, ha a munkavállaló nem egy egész évet, hanem az adott évből csak néhány hónapot tölt a munkaadójánál. Ha ugyanis a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, részére a teljes naptári évre esedékes szabadságának csak arányos része jár. Ha pedig a rendes szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.
A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Nem számít bele a tizenöt napba a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja.
A munkavállaló részére a munkabéréről részletes írásbeli elszámolást (bérpapírt, bérjegyzéket) kell adni.
Az elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a munkavállaló a munkabérének a helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is.
A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót a következő esetekben: vasárnapi munkavégzés, munkaszüneti napon végzett munka, 18 és 6 óra közötti munkavégzés, készenlét esetén, ügyelet alkalmával. Számítási alapja a személyi alapbér, amit a munkaszerződés határoz meg.
Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.
A többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
A többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka; az este tíz és reggel hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (Mt. 89. §).
Fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, kivéve az alábbi eseteket:
Gyermeket nevelők pótszabadsága
A munkavállalót először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg pótszabadság, amelyik évben gyermeke tizenhatodik életévét betölti.
A pótszabadság mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap évente.
A pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő abban az esetben, ha a munkavállaló háztartásában fogyatékkal élő gyermeket nevel.
Gyermekgondozási és ápolási szabadság
A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg
a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő.
A hatályos munkatörvénykönyve szerint a munkáltatónak nyilván kell tartania a munkavállalója mind rendes, mind rendkívüli munkaidejét, a szabadságait és a készenléteinek tartalmát. Mindezt úgy kell tennie, hogy az naprakészen legyen megállapítható a letöltött teljes munkaideje.
Naptári naponként kell vezetni, a rendes a rendkívüli és a teljesített munkaidőt, valamint az ügyelet idejét, a készenlét kezdetét és végét is magában kell foglalnia. A nyilvántartást a tényleges foglalkoztatás helyén kell vezetni, ha az a cég telephelye, akkor a telephelyen.
Az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja.
Az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.
A hagyományos munkaviszonnyal szemben nem két, hanem három fél jogviszonyára épül. A munkavállaló egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó ügynökséggel, a kölcsönbeadóval köt munkaszerződést. Tényleges foglalkoztatására azonban mindig egy másik munkáltatónál kerül sor.
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
A munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Természetesen e körben is tekintettel kell lenni a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására vonatkozó szabályokra .
Munkaidő-kedvezmény gyermek születése után
Jelenleg apasági pótszabadságnak nevezzük, melynek mértéke egy gyermek esetén az apát öt munkanap, míg ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke hét munkanap. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetőleg elhalálozik. A pótszabadságot legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkajogban a munkaviszony a munka törvénykönyve által meghatározott munkavégzésre irányuló jogviszony. A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató között jön létre munkaszerződés kötésével, amit írásba kell foglalni. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek megállapodása alapján a munkabért és a munkavállaló munkakörét. A munkaviszony határozatlan vagy határozott időre jöhet létre.
A napi munkaidő a szerződésben rögzített napi munkaidő, ha nem egyeznek meg külön a felek, akkor nyolc óra. A napi munkaidő és a beosztás szerinti napi munkaidő nem azonos fogalmak, ezeket mindenképpen meg kell különböztetni. A napi munkaidő igazából egy számítási mennyiség, ami arról szól, hogy mennyit kell a munkavállalónak ledolgozni - arról nem ad információt, hogy mikor.
A napi munkavégzés során szünet illeti meg a munkavállalót, amely a következőképpen alakul:
Ezektől a szabályoktól a munkavállaló javára el lehet térni, továbbá a munkáltatónak joga van arra, hogy több részletben adja ki a munkaközi szünetet. Fontos feltétel, hogy legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően mindenképpen ki kell adni azt.
Az alapszabály szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A munkáltató alkalmazhat azonban munkaidő-keretet. Ennek alkalmazása esetén a munkavállaló munkaidejét egyenlőtlenül is beoszthatja, és ekkor a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó alapszabályokat általában a munkaidő keret átlagában kell figyelembe venni. Ha tehát alkalmaz munkaidő keretet, akkor nem szükséges két teljes naptári napot kiadni, hanem lehetősége van a két pihenőnapot összevonni, vagy egybefüggő negyvenórányi pihenőidővel kiváltani, de heti átlagban ekkor is ki kell adnia a két pihenőnapot vagy negyvennyolc órát. Ennek alkalmazása esetén a munkaidőkeretben az is elég, ha a munkavállalónak havonta csak egy vasárnapja szabad.
Törvény alapján jár a pótszabadság a fiatal munkavállalónak, a gyermekét nevelő szülőnek, a vak munkavállalónak, a veszélyes munkahelyen dolgozónak.
A Munka Törvénykönyvének megfelelően munkáltató és munkavállaló a munkaszerződésben próbaidőt állapíthat meg. Ez általában a határozatlan idejű munkaszerződések esetében - ha nincs külön szabályozás - 90 nap. A próbaidő alatt egyéb következmények nélkül, akár azonnali hatállyal bármely fél kezdeményezésére a munkaszerződés megszüntethető.
START kártya igénylésére jogosult, aki:
START Plusz kártya igénylésére jogosult, aki
START EXTRA kártya igénylésére jogosult, aki
A START kártyával igénybe vehető kedvezményt a munkaadó a foglalkoztatás időtartamától, határozott vagy határozatlan jellegétől függetlenül veheti igénybe.
A START PLUSZ és a START EXTRA kedvezményt csak akkor érvényesítheti, ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 30 napot, és a munkaidő legalább a napi 4 órát eléri.
A kedvezmények csak úgy érvényesíthetők, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával vagy azt helyettesítő igazolással a munkába lépést megelőző napon rendelkezik!
A START kártya csak egy alkalommal váltható ki, és az érvényességi időtartamon belül új kártya akkor igényelhető, ha elveszett vagy megrongálódott, illetőleg névváltozásra került sor.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A szabadságot egyéb esetekben pénzben megváltani nem lehet. E szigorú tilalom indoka alapvetően a szabadság rendeltetése. A szabadság pénzbeli megváltásakor a fel nem használt napokra járó távolléti díjat kell egy összegben megtéríteni a munkavállalónak.
Munkaszerződés megkötésekor az alábbi dokumentumok elengedhetetlenek:
Külföldi munkavállalók esetében: letelepedési engedély másolata (A külföldiek foglalkoztatásáról szóló összefoglalót itt találja
Külföldi munkavállalók esetében: letelepedési engedély másolata (A külföldiek foglalkoztatásáról szóló összefoglalót itt találja
Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A betegség szociális kockázatát enyhítő biztosítási típusú, azaz kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely a jövedelem kiesését hivatott pótolni a keresőképtelenség időtartama alatt. A táppénz annak jár, aki a keresőképtelensége bekövetkezésekor biztosított volt vagy a biztosítás megszűnése utáni első, második vagy harmadik napon vált keresőképtelenné.
A munkaszerződés által meghatározott időtartam. Ha tehát a felek eltérően nem állapodtak meg; napi nyolc óra, illetőleg az az idő, amelyet a megállapodásra alapozva a munkáltató munkarendje az adott munkakörben, dolgozóra meghatározott.
Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.
Többműszakos munkarendnél a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a napi teljes munkaidőt, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. A munkavállalók egy napon belül egymást váltják, tehát az egyikük munkaidejének lejártakor, vagy attól alig eltérő időpontban kezdi meg az azonos munkát a másik munkavállaló. Az a munkavállaló minősül többműszakos beosztású dolgozónak, akinek a műszakbeosztása időszakonként rendszeresen változik.
Rendkívüli munkaidő (túlóra) a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama. A munkavállalónak 50% bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
A munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ennek érdekében a munkáltató a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát, melyet az üzemorvos végez el.
Vak munkavállaló pótszabadsága
A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
- és a Statisztikák megindulnak felfelé!
Itt a Kasza állás weboldalon a profi értékesítők rátalálhatnak a profi munkáltatójukra, s
mindketten egy nagyot kaszálhatnak!
Ugyanakkor ez az az oldal ahol megtalálhatják azon képzésüket mellyel tudásukat s ezáltal a bevételüket is növelni tudják!
Oldalunk tegező hangnemben íródott, hiszen egy jó üzlet magától nem működik, csak Tőled!
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma: H-EN-I-1064/2013